a jó kislányok lefekszenek aludni, de mivel én most rossz kislány vagyok, ezért én...iszom. :D
mivel ma igen magas volt odabent az egy főre jutó köcsögök száma, nem éreztem túl jól magam. főleg hogy mindegyik ott viháncolt, én meg egyből le vagyok oltva ha egy pillanatra megáll a kezem a levegőben..-.- namindegy, megpróbáltam inkább nem is foglalkozni velük, de ahogy izéke visított az már szinte vérlázító volt. én meg csak lázadtam magamban avagy jól bedugtam a fülemet és kész. :D
erről jut eszembe, hogy Anthony (Kiedis - a szerk.) írta a könyvében, hogy minden nap imádkozott az ellenségeiért, és egy idő után megszerette őket. ezzel csak az a baj, hogy én mégis hogy szeressem azokat akiket utálok? :D

u.i.: ezúton üzenem mindenkinek, hogy úgy tűnik hogy sikerült elindulnom a helyes úton. sap. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.