"A semmi ágán ülök éppen,
s nézem a hópelyheket ahogy
szállnak lefelé, ha látnám,
mert rég elmúlt már,
ahogy az időkerék forog,
lassan tovaszállnak a gondolatok.."

"Agyamban összekuszálódott zsinórok égnek szétszakadva..
szép helyett jó, jó helyett rossz, rossz helyett semmi..
Semmi, csak árnyék és lélek.
Sóhajuk vígan tör az ég felé, hogy
bűnös csillagzat alatt újjá születhessenek.
Gyermeteg álmok, édesen megcsappanó szikrák zaja ez,
neszezés, gondolatmenet, nyikorgó kerekek.."

"Írni nehéz,
sírni kár ha boldog vagyok,
midőn zokszó nélküli mondatok
hagyják el nyelvem ölét nevetve..
Mert az vagyok.
Kegyetlen játékok veszett bolondja.
És mindig hazudok."

a körülmények mindig változnak, csak az emberek jelenléte állandó. :X

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.