Visszatérek a versekhez. különleges kórkép, kezdem a körforgást elölről, újra. kicsit más minden. a keletkezett lyukakat betömik az űr által kihagyott résekbe passzoló történések, vagy csak úgy behegednek maguktól. esetlegesen. ha elszakad a cérna akkor újra felpattannak, de az már sokkal rosszabb, abba már bele kell nyugodni ha újranyílnak a sebek. vagy varrok rá foltot, ez a pecsvörk-technika úgyis olyan menő mostanság. a szokásos kérdéseimet más formában teszem föl, az életem ismét árnyaltabb lett néhány centiméterrel az elmúlt napokban. színátmenetben vagyunk, de csak belül, kívül maradok fekete-fehér. örökre. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.