"emlékszem amikor te voltam, hogy mit mutatott olyankor az élet ha kiolvadtak a szívek és egymást keresték csengve, de csak a homok pergett ki az ujjaik közül mert már  nem volt ott más. és ezt csak mi tudjuk hogy soha nem is volt más, mert aki kiolvasztja a szíveket Ő az egyedüli.."

Nostehát. tegnap leltár volt, én meg ki sem látszottam a sok munkából. íme: :D

A felújítási munkálatokból és az olvadó hórétegnek köszönhető sárból kifolyólag OLLLLLLLLYAN kosz van itthon, hogy a jobb érzésű emberek valószínűleg sírva elszaladnának... én nem. most akkor....igénytelen állat vagyok??? :O XD a kutya amúgy élvezi... amúgy én is. XD (az AZ alatt amit értek, az az…

AZ-t. ez most csak így eszembe jutott. de igazam van, nem? :D

go to work! várom is meg nem is, jó volt azért itthon, ez még kellett a boldogságomhoz így év elején. legalább kipihentem a kis téli depressziókezdeményemet is. :) now I'm in! ;)

Azt mondta az orvos múlt pénteken, hogy menjek vissza jövő csütörtökön.. én meg csak néztem rá kikerekedett szemekkel, hogy olyan sokááááááááááá? :O mielőtt még bárki azt hinné hogy munkamániás vagyok(xD), azt terveztem hogy majd kedden (holnap) látogatok vissza, de attól félek hogy igaza lesz és…

Ma újabb esemény történt: délután sikerült megszabadulnom a kötéstől (ami nem volt egyszerű, mert a pénteki újrakötözés után a géz természetesen megint a sebbe ragadt...-.-), úgyhogy ezennel rászabadítottam a világra önnön pompájában..:D de mielőtt bárki megijedne sapka azéé van hogy eltakarjam a…

Nah.. aszonta az orvos, hogy dolgozni még mindig nöm möhötök... fürge ujjak day 5

Helyzetjelentésö: azért egy krumpligancát megcsinálni még ép ujjacskákkal is nagy kihívás.. :S de nem adom fel.^^ most futottam ki a lelkemet is a kutyával.. ő jobban bírja mint én... és még ugatni is maradt ereje. :O hiába no. kézbe kell vennem a dolgokat a saját érdekemben.-.-!

...mondjuk az már nem olyan vicces, amikor a sebből kéne kiimádkozni a belegyógyult gézdarabkákat... rosszulvagyok. :S inkább vissza fekszem aludni.-.- if i could....