ez jutott ma eszembe valahogy.. :D azt hittem, hogy már meg sincs.. :D avagy régi vers nem vén vers! ;)

Lassú tánc
 
Beszélek a csendhez. Meghallgat.
Valami szoba falába vájtam körmöm.
Szemem a villanykörte-nappal tangót járván olvadoz,
sírom halk szava rezeg a szélben,
s csendre int a magány…
dobbanok a széllel, lefújom helyette a port
a szikár csontfák ágairól,
és dalolva körtáncot járok a mindennel..
A lámpa csíkja három pontba részegül,
fényét kitölti rajtam lassan, tehetetlenül…
Fáradékony elmém zúg a szélben,
együtt tobzódom vele, mint fûszálak az éjben…
Agyamban összekuszálódott zsinórok égnek szétszakadva..
szép helyett jó, jó helyett rossz, rossz helyett semmi..
Semmi, csak árnyék és lélek.
Sóhajuk vígan tör az ég felé, hogy
bûnös csillagzat alatt újjá születhessenek.
Gyermeteg álmok, édesen megcsappanó szikrák zaja ez,
neszezés, gondolatmenet, nyikorgó kerekek..
Folytonos-fordított fekete-fehér,
vakáció helyett ûr, és szabadság, szabadság!
Csak szállok, szállok, szállok, minden visz
egyre jobban szédülök, s adnék még magamból
de már nem bírom a menetet, nagyon erõltetett..
Radnóti helyett József Attila, tüzek és átkok,
világok sokasága rajtam, cipelem magam végig,
fáradok, mert már túl nehéz vagyok a terheimmel
együtt, melyek a lelkemet nyomják bizonytalanul..
Csak bántódom, idõ nincs, ép nincs, varázs van.
Érzem ahogy elköt és csak sodor ez a folyam,
hali-gali helyett összerázás, hogy
kijöjjön a mûvészet legcsekélyebb foka,
ocsmányul és nedvesen másszon elõ gilisztaként,
de haladéktalanul!
Csak össze-vissza kucorgok magamban,
elvont dolgok jönnek körém, vigyázok el ne
hagyjanak mint mások,
akikbe hitem vetettem egykoron.
Lassan maradék erõm is elhágy. Vissza soha nem jöhetek.
Elmegyek érted majd egy más világon, itt már
szégyellném az õrület határát, de miattad
még képes lennék akármit is cselekedni
önuralom nélkül…
Vak vagyok és bujdosom világom darabjait
keresgélve, hogy összerakhassam amit már
fel kéne vázolnom talán.. Magam, magam.

mily rég vót mán ez is. de még mindig emlékszem minden pillanatára, amikor írtam. az érzésekre, a gondolatokra amik éppen a hatalmukba kerítettek. :) érdekess.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.