végre tavasz van, és énekelnek a rigók, még annak ellenére is, hogy esik az eső..
annyira szeretem, amikor jövök haza délután, és valamelyik kis gonosz fekete tollas ott ül a legmagasabb fák legmagasabb ágán, és énekel. :)
és most már az eső sem esik, csak addig csinálta, ameddig horgászni kellett, soha tovább..
várom már azt, hogy végre ne kelljen becsukni az ablakot, és ne legyen hideg, és süssön a nap, és rághassam a Nyunyinak a fülét, hogy "de menjünk máááár!", és hogy fusson-szaladjon alattam a vonat, vagy csak kiülhessek és szagolhassam a langyos esték illatát...
ez a tavasz egyre inkább elvonatkoztat magamtól és a téli gondoktól.
igaz, hogy az óraátállítás és a korán kelés miatt kicsit kóma vagyok, de hát nem lett baj belőle. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.