rájöttemmár. néhány ember azért tesz ki nyálas idézeteket, mert azokba menekül, és abból merít erőt. valószínűleg az ilyen személyek nem írnak agyrohasztós verseket és egyéb baromságokat, mert akkor a saját agyrohasztott verseiket/idézeteiket tennék ki. akkor én most örüljek, hogy nekem vannak sajátok? hmhmhm. (elképesztő, hogy egyre rosszabbul fogalmazok. a múltkor olvastam egy pár soros cikkecskét valamit az Indexen, de annyira f*s volt, hogy nem is értettem h hogy a macskába' rakhatták ki főoldalra... botráááány!) egyébként durva, hogy mostanában mennyit káromkodok. persze legtöbbször csak magamban, de hogy már ITT is.. avagy mekkora egy kibaszott Sherlock vagyz!

p.s.: a múltkori bejegyzéshez kapcsolódóan jutott eszembe, hogy a nyúl motívum lassan már olyan szinten van jelen az életemben, mint Lovasi úrnál a hajó(k). :X

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.