tegnap nem tudtam beszélni, mert nem volt mit mondanom. senkinek. akinek lett volna, azzal nem találkoztam. azért van mindez, mert be vagyok szűkülve. de most már nem érdekel, megint elérkeztem egy bizonyos ponthoz, ami nyilván most másabb lesz, mint amilyen előzőleg volt. mindig csak szellemképeket vonzok be meg neveket, ki kell tágítanom a tudatomat ahoz, hogy a lehetőségek is jöjjenek. ez már megint olyan elvont baromság lett, de ne is csodálkozzatok. most fejeztem be a Grecsót és még egy kicsit a hatása alatt vagyok. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.