..csak reménykedni tudok abban, hogy anyám nem azzal a fogkefével súrolta a wécét, amivel én tegnap a fogamat mostam... D: avagy mindennek megvan az oka. és a maga helye. :D

találkoztam ma a negativizmussal. megrögzött pozitivistaként egyszerűen nem fér a fejembe, hogy hogy a francba tudnak úgy élni emberek, hogy mindenben csak a rosszat látják, a jóért pedig nem tesznek semmit. valószínűleg még egy piciny kis lépést SEM. mert úgyis minden mindegy, meg minek csináljanak bármit is, ha úgyis minden szar. szerencsére nem rólam van szó, csak hallottam ma egy ilyen emberről. a kígyó itt gyakorlatilag a saját farkába harap, aki nem hajlandó nyitni a pozitív változásokra, vagy fél tőlük egy újabb kudarc miatt (ami valóban lényeges visszatartó erő lehet ha azzá tesszük), annak úgyis mindig minden szar marad, mert a negatív gondolatok csak a negatív történéseket vonzzák. esetleg a nagy semmit. :D pedig néha csak gondolkodni kéne egy kicsit, a legkisebb pozitív változtatás akár a legnagyobbat is hozhatja..^^ csak el kell hinni. :X
a filozófiai vonalat látták-hallották, én meg csupa csoki vagyok. :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.