lehet hogy ma sem fogok szólni senkihez, csak szenvedtetem magam ahogy szoktam. tudom, a többiektől szép az élet, de miattuk lehet ugyanúgy csúnya is.. tökéletesen kikerültem a szokványos forgatagból, most már építeni kell helyette másikat - jobbat. lehetek-e ma jókedvű? mindenek felett, fölhasználva azt a sok okosságot amit olvastam. amit már mind tudtam csak nem tudatosult, jól mondja hogy nem tanítani akar, mégis tanulok belőle. egy idő után már mindenből tanulunk, még ha makacsul elzárkózunk akkor is. a lustaságból mit lehet kihozni???

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.