Minden gondolat kifutkározott a fejemből, szóval innen úgy tűnik, hogy teljesen gondolatmentessé lettem..:D pedig nem, volt időm ma agyalni dolgokon, jajj.. :)
nem értem hogy miért volt az, hogy akire én ma rágondoltam az mindig úgy végződött, hogy mennyire szeretem.^^ és majdnem tök mindegy volt hogy ki az. :D napmondása: a jót könnyű megszokni, viszont a kevésbé jó is hiányozhat. :D M-mel ma végre telefonszámot cseréltünk több mint egy év után.. persze csak véletlenül. :D Zs-vel valahogy hamarabb sikerült anno, nyilván mindennekmegvanazoka. :) még mindig nyugszom, akik folyamatosan tele vannak utálattal más emberek iránt, azok lelki szegények. akkor ők most boldogok? vagy ez a fajta boldogság csak pillanatnyi lelki kielégülés? (ala káröröm). de az nem is igazi boldogság. lehet, hogy a boldogság közöny. hogy például attól vagy boldog, hogy kérés nélkül senki nem ugat bele abba, hogy hogy dolgozol. például. na jó, itt már lehet hogy egy kicsit messzire mentünk. :D a szeretet pedig az, amit a másokból általunk kiváltott pozitív visszajelzések képeznek le bennünk. vagyis ezek csak jóleső morzsák. mint az, amikor ma kimondta azt a szót hogy bántó, és lehet hogy már nem is emlékszik rám, de erről a szóról akkor is örökre Ő jut majd az eszembe. :)

u.i.: ha lesz még olyan az életemben, hogy Grecsó Krisztián utcza, akkor én ott szeretnék lakni. :X méghogy személyi kultusz..xD

*micsodaaa? :O úgy látszik Te többet tudsz.. :D*

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.