Ma délután nosztalgiáztam egy kicsit.. régi blogok emlékezete régi-új emberekkel és még régebbi emlékekkel. zseniális, hogy már akkor is pont olyan zagyvaságokat írtam, mint most. :D kihagyhatatlann. "A sztornó.A sztornó, az olyan, hogy ledobja az agyadról az ékszíjat, és csak…

"Gyönyörű kertem van. Ott fekszem egymagam.Hatalmas kertem van, a fűben egymagam.."(Kisp.) Érdekes, hogy mit hozok ki a többi ember által magamból nekik, néha magamnak: utálat-szeretet-dögség-makacsság-boldogság-állatság-szelídség.-.- szánalom? :S ugyehogymilyenjóasisakom?^^