Amit úgy hívnak, hogy könyörgés. ma úgy felhúztam magam, hogy olyan darabszámot csináltam, mint még soha. a lendület meg csak úgy kitartott a végéig. egészen véletlenül... ha egyszer meghasonlanék, akkor én egy olyan hason-ló lennék, aminek nincs lába és nem tud szaladni. :D ma megvolt a napi jócselekedet, imádom amikor ilyen új szokásokat vezetek be. :D később nem fogom érteni, valamelyik nap nem bírtam tovább és visszaolvastam a régebbi bejegyzéseim közül jópárat. és kicsit zavaró, hogy nem mindent értek, a kevesebb több. :X a szeretetet meg cuppantom ha esetleg nem mondtam volna.. :O

*én tudom én tudom hogy ki az, kedves HÖLGYEM!^^*

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.