elfeledett

2016.01.09. 23:09

A vicc az egészben, hogy fél nappal ezelőtt még gondtalan vagy. érzed hogy talán meg vagy rekedve kissé, hogy maga alá gyömöszölt az őrültnagy karácsonyi lustaság, és hogy egy kicsit eleged van az első hétből.. és aztán a három x-et nevetve köszöntöd reggel, de rohadtul nincs jelentősége, mert azt érzed hogy minden elveszik. az, hogy hányan köszöntenek fel a fészbukon, az előző években milyen sokat jelentett. mostanra már ennek a varázsa is elveszett, és már nem is feltétlenül attól vagy szomorú ha a szeretteidtől nem kapod meg amire vágysz, nem a mások miatti elvárások fájnak, hanem a saját belső kiüresedésed. hogy nem tudod hogy mit szeretnél igazán és hogy ki vagy. mert hiszel abban, hogy kell lennie valaminek amiért érdemes élni, csak még mindig nem találtad meg, hogy mi az. mert csak azt érzed, hogy önmagaddal kapcsolatban még soha semmi nem volt igazán fontos.. az viszont tudatosult immár, hogy hülyeség saját magadat azzal áltatni, hogy annak ellenére is mindenképp az a te utad amit mások várnak tőled, ha te nem úgy érzed. nyilván nincs egyszerű dolgod, mert túl sokáig tartott az az időszak amíg nem voltál saját magadra bízva, és emiatt még most is elég gyenge lábakon állsz, és keményen a padlóra küld ha ki kell állnod önmagadért, mert nem szoktad meg. de ma egy lépéssel közelebb kerültél ahhoz, hogy leépítsd magad körül azokat a dolgokat amikről még magadnak is csak iszonyú nehezen vallod be, hogy valójában nem is érdekel.. és hogy ehhez olyan embertől kapsz segítséget, akit veled együtt mindenki hajlamos elítélni a 'milyenségéért'. és valahol hálás vagy ezért, de valahol fáj hogy gyakorlatilag örökre megválsz egy részedtől, és bezársz magad előtt egy kiskaput, magad mögött pedig egy nagyot.. és csodálkozva látod hogy már van annyi tapasztalatod az emberekkel, hogy tudod hogy ki mit fog erre mondani... sőt még azt is, aki semmit. és mégsem haragszol emiatt senkire, mert valahogy mégis több lettél.. hát ha ilyen ez a harminc akkor nem mondom hogy sétagalopp lesz, de én mindezek ellenére örülök neki hogy szintet léptem.. :X

Szerző: kicsiZé

Szólj hozzá!

Címkék: tipli

A bejegyzés trackback címe:

https://zombicska.blog.hu/api/trackback/id/tr198256436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása