No ha már tegnap(előtt?) képes voltam képek nélkül képzelődni, akkor most jöjjön egy kis hús-vér valóság!^^

lerúgjuk a takarót, heje-huja-hajj! :D (amúgy a méhecskéknek örül ennyire éppen^^)

de aztán nagyon hirtelen megkomolyodtam... o.O

hallgasd csak! :O

#apávalazéletszép:)

mondhatnám hogy 'napom', de csak egy órát lógott rajtam délután. teregettünk és mosogattunk.^^

amúgymeg. 

Egy nap a skorpió át akart kelni a folyón. A folyó viszont széles volt, nagy sodrással, a skorpió pedig nem tudott úszni. Hirtelen meglátta a magában békésen üldögélő békát, és elhatározta, hogy szívességet kér tőle. A béka belement, hogy átviszi a skorpiót a túlpartra a hátán, de csak azzal a feltétellel, hogy a skorpió nem fogja megszúrni. A skorpió, miután átgondolta a dolgot, elfogadta a feltételt, és a szavát adta, hogy nem fogja megszúrni a békát. Mielőtt még a folyó felét elérték volna, a skorpió belemélyesztette fullánkját a béka hátába. A béka a hátára fordult a folyó vizén, a skorpió szemébe nézett, és könnyekkel telt szemekkel megkérdezte:

- Miért tetted ezt? A szavadat adtad, és mégis megszúrtál.. így most mindketten megfulladunk. A skorpió így felelt:

- Nem tehetek róla. Ilyen a természetem. -.-

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.