mindig egyre többet és többet akar.. magamról írok mostan. magamnak talán. rég volt már ilyen "belevegyülés", avagy saját magam építése másokból.. kegyetlenül beszippant a világ. most azt érzem, hogy minden kell egyszerre. hová is nyúljak? a belső világom ébredezik, és engem hív.. minden kell. könyvek, érzetek, helyek, emberek.. minden kell, amiből újra fel tudom építeni azt a belső -nem is tudom hogy minek nevezzem,- tartalmat, ami szükséges ahhoz, hogy harmóniában legyek önmagammal. a héten satsangra is eljutottam, és bár úgy alakult hogy a hőn áhított közös meditációból kimaradtam, mégis a helyére zöttyentek bennem a dolgok. régen tapasztalt IGAZI békét éreztem. elégedettséget. örömöt. nyugalmat. szeretetet. most pedig teljességet érzek. nem pedig csak a fáradtságot már megint. és éhséget is. a polcokon heverő kis történetekre, a beszélgetésekre Istennel,.. a vöriorira. Grecsó úr életmeséjére. estébé. mindig egyre többet és többet. és aludni is. ajj..... :)

a Hagyma miatt van mindez.♥ :X

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.