Tudom hogy a kisgyermekes emberek többsége ördögtől való dolognak tartja a tápszerezést, viszont a tápszeres babák anyukáinak van egy hatalmas előnye a kizárólagos anyatejesekkel szemben: az ő gyerekeiket rajtuk kívül más is megetetheti.. nyugi csak eszembe jutott, mi már szerencsére nem 'tápozunk' XD :P

ejj, pedig akartam felrakni képet amin a csini rucijában van, de nem engedte a zinternet, mert túúúúúúl nagy a kép. namajd namajd.. 

Amikor rájössz, hogy imádod ahogy imádja amikor az öledben vagy a mellkasodon elterülve szundikálhat.. fogalmad sincs hogy ez hová fokozódhat még, mert már most olyan vagy mint valami sírós vénasszony amikor a kisgyerekes posztokat olvasgatod a fészbukon, illetve az összes olyan brutális-véres dologtól elzárkózol amiket eddig simán megnézegettél.. :S de az éjszakai felkelések azért még hajjajjjjj........ :D

a legédesebb kis 'csomag' ever.. :)

na ennek a képnek lehet hogy nem fog örülni ha nagyobb lesz. bár ezen még csak előnytelen piros foltocskák vannak, nem a meztelen feneke.. addig azért nem szeretnék fajulni. :S :P

"álmában csönget egy picit", avagy balerinasáág. :D

Édes húsom! már csak célozni kéne megtanulni, hogy ne mindig rajtam landoljon a produktum.. :D vagy addig örüljek amíg rajtam landol, nem a szőnyegen meg a falon? :DDD no comment.-.- egyébként szépen gyarapodik a kicsike, mára átlépte a 3 kilós 'álomhatárt'. :) érzem is ahogy nehezül.. :O

manóócska. :)

Én szoptatom őt, mégis ő vigyáz rám.. ismerős ujjacskák. :)

elaludt rajtam. :)                                                                                                 /bocs a képek minőségéért..-.-/

♥

Naaaaa.. kegyetlenül lelkes vagyok még mindig.^^ avagy újabb kép(ek) mindenkinek, aki bírja. ;)
holnaptól persze már másabb lesz a helyzet, mindig egy újabb 'rendszerre' állunk be. :X

esszük a kezünket, mer' az jó..

"tejkóma"^^

szevasztok! :D

Az etetés-fejés-alvás "szentháromsága." :D egyébként azt mondta az Embör, hogy szerinte teljesen megéri gyereket vállalni (mé nem csináltuk hamarabb(?)). szerintem is. o.O ♥♥♥

Újra itt.
és egyre jobban.:)
a lényeget úgyis tudjátok, beszéljenek a képek^^

ez még kórházas kis nyufipofi. :)

alvás közben is nagyon gondolkodom!

a legifjabb varázslótanonc^^

szakállas apu :)

Ülök és várok.
a bébi még mindig nagyon jól érzi magát odabent.
a jelek szerint.
én örülök annak, hogy mily' kegyetlenül türelmes természetem van.
mert már most is kell..
mert már napok óta "ámokfutást" rendez odabent esténként.
mint a napi program része. :D
én meg ülök és várok.
mert talán ez volt az utolsó posztom amíg még bent vagyon.. :D
el sem tudom képzelni hogy mi lesz (velünk) ha kibújik. :)
kis nyuff.^^

Érdekes belegondolni abba, hogy egy (pár)kapcsolaton belül mennyire vagyunk önzetlenek.. hogy valójában mennyire figyelünk oda a másikra. hogy tényleg azt kapja-e tőlünk, amire szüksége van? nehéz ezt megmondani, mert mi csak a saját szemünkkel láthatunk, és csak saját magunkon keresztül vehetjük figyelembe az másik ember igényeit. ez sajátos szűrő. és talán pont emiatt nehezebb az egész. mert csak azt tudjuk adni, amiről MI gondoljuk azt, hogy jó. persze nyilván van egy alap amiről tudjuk hogy jó, és csak reménykedhetünk abban, hogy amit ez alapján adunk az tényleg megfelelő lesz. vagy úgy leszünk vele, hogy nem akarunk ennyire végletesen megfelelni, csak adunk valamit a saját tudásunk szerint, és a másik nyitottságában illetve befogadóképességében bízva reménykedünk abban, hogy mindez közelít az illető saját elképzeléseihez. és most direkt nem akartam elvárást írni.. szóval érdekes ez..

Furcsák az emberek.. nagyon furcsák. olyan dolgokat kérdeznek meg olyan dolgokért aggódnak velem kapcsolatban, amit nem igazán tudok felfogni/hová tenni. pl. hogy félek-e.. vagy hogy izgulok-e. (elméletileg már csak 2 hét^^) az a helyzet, hogy mivel még mindig nem fogtam fel hogy a "feszítővasas" kislyány hamarosan kibújik, így eleve meg sem fordult a fejemben hogy féljek. annyira hülye kérdés.. nem is értem. meg amikor apróságokon aggódnak. ha belegondolok, a velünk történő események 75%-ába egyáltalán nincs beleszólásunk. (mondjuk a tegnapi 'satsang' hagyott bennem némi kételyt ezzel kapcsolatban..) sőt, ha az ember kevésbé él tudatosan, akkor ezt az arányt még sokkal nagyobbnak érezheti. valamiért mélyen bennem gyökerezik az a tudat, hogy minden rendben lesz úgy, ahogy a legjobb a babának és nekem is. ennek fényében hülyeség minden apróságért külön aggódni. szerintem.-.- nem tudom miért érzem így, ez van, kész.

egyébként meg hagyjon békén mindenki. :P :D