"Kedves barátom, én most Rád gondolok." nincs úgy egy igazán ideillő versem erre a hangulatra ami most éppen elfogott. közöm nem sok volt hozzá világéletemben, mégis meghatározó motívuma a körülvevő mindennek. elszakadhatatlan érzések elszakadása, amik újra felsejlettek…

tényleg durva, hogy egy embernek mennyi arca lehet. és hogy mennyi van. mindig más. nézed, nézed, és mintha nem is ismernéd. egyszer csúnya, másszor majd' elolvadsz. mint a jégkrém. ma attól rettegtem, hogy mi lesz velem délután egyedül. aztán szerencsére sikerült lenyugodnom.…