pont most olvastam hd-n egy érdekes cikket. ilyen szülők kapcsolatát alapul vevő párkapcsolati modelleset. és az jutott eszembe, hogy micsoda önző dög vagyok. hogy mindig mindent úgy alakítok, hogy nekem legyen a legjobb. viszont a héten pont volt egy olyan dolog, hogy az Embör akaratlanul "belepiszkált" egy már jó ideje lefixált dologba, mert neki nem volt az jó amit én kitaláltam. és amikor ezt elmondta, forrongott bennem a düh meg a kétségbe esés, hogy jaj nem úgy lesz ahogy én azt kitaláltam. és végül engedtem. persze nem volt ebből vita, meg semmi ilyesmi. csak olyan furcsa érzés volt. lehet hogy ennyire domináló lennék? vagy csak önző. önzés ez egyáltalán? legalább észhez tértem kicsit, és ezt a hibámat is észre vettem. hmhm.. máskor meg tök bizonytalan vagyok. mert olyankor másoknak rendelem alá a saját dolgomat. ez milyen izé.. :S és egyből rosszl érzem magam, ha miattam "fáradnak" mások.. akik idegenebbek meg erősebbek. akik meg igazán közel állnak hozzám, azokkal meg önzőzöm. :S lehet hogy pont fordítva kéne lennie? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.