néha...

néha eszembe jut, hogy milyen nagyon jó lenne, ha esténként mindig itt murrognál az oldalamon, és én is ott murroghatnék az oldaladon...^^

ezvan.

meg meleg.
meg sok munka.
egyébként. :D
és délutánra már olyan vagyok, mint valami zombi.
de tényleg. :D
ma is a buszon hazafelé úgy élveztem, ahogy a Kispál, vagyis a Lovasi visított a fülembe..
és eljárok bicajozni. tudatosan. ha már futni utálok. :D nehogy már olyan ronda hájam legyen.
lehet, hogy kicsit túlzásba gondolom ezeket a dolgokat. na de annyira azért nem sanyargatom magam nyugi. :D
micsoda élvezet lesz már, ha majd jó sokáig fogom bírni az intenzív tekerést. :D
mer' az menő ám. :P
hiszen az Embör is tudja. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.