"Hát hogy tudsz ilyen utolsó lenni,
Hogy ami volt, úgy többet nem lesz semmi?
Itt állunk valami nyárban,
A Balatonban, a májamon száj van.
A víz, mint a vaj olvad a Holdtól,
Szőreink közt halraj horkol.

||: Na Idő, ezt add vissza,
Meg mondd, mitől van, hogy olyan ritka,
Amikor nagyjából minden ott van a helyén..."

(Kisp.)

igazam van, mint mindig. :D making decisions.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.