Szóval az a helyzet, hogy egyébként is hajlamos voltam a héten egy kicsit jobban magam felé fordulni, de ma különösen, hogy egyetlen M. sem ült egyik oldalamon sem. mégis képes vagyok rá hogy boldog legyek, ráadásul rájöttem ma a miértekre, ennek kapcsán pedig Lné is legalább annyira örült nekem, mint ahogy én az ő dolgainak az elmúlt napokban.. a túl sok gondolkodás viszont őrült módon fárasztó tud lenni ahogy az már írtam korábban, ezért kell a kis hajtóerő így estére. :D azt mondják hogy ne igyunk alkoholt sem, most már rájöttem hogy nem is azért kell hogy jobban érezzem magam, nekem az teljesen másért kell immár... avagy még mindig nem váltottam ki egészen, és csak remélni tudom hogy egyszer el fogok jutni odáig, hogy Duracell-nyusziként pörgető kreatív elemnek se kelljen használnom. ésatöbbi. :X meg a "nem létező" gátlásaim, de erről inkább nem is beszélnék. :P szóval nem is tudom, hogy mikor éreztem ilyet utoljára, de örülök hogy péntek van. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.