érted. :)
2014.07.25. 01:01
félbe hagyott mondatok tátonganak bennem
kapaszkodva lógnak a semmi felé
sikítanak közben néha egyet-egyet
de nem hallja őket senki sem
.
cibálom a szélüket szüntelen
aprókat engednek a körmök
az utolsót sikítva tépem el
még mielőtt túl mélyre kerülne
.
oda, ahonnan már nem jön ki az
Atyaúristen sem, aztán majd nézhetem
a tátongó mondataim másik felét
ahogyan tovább lógnak a semmiben..
.
a takarítónő az őrület határát súrolja, köszönöm. :)
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zombicska.blog.hu/api/trackback/id/tr16542617
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.