Fáradt úr, tegnap féltem, ma pedig vagyok. fáradt, kicsit talán boldog, hálás, éhes és szomjas már nem, nyugodt. sosem gondoltam volna hogy egyszer ezt is megélem, mindig elcsodálkozom amikor mégis megkapom. hogy nem ragaszkodom a végtelenségig, nem rohanok árulkodni minden árva félmondattal mint egy hisztis kisgyerek, illetve hogy száz százalékig csak magamnak merek hinni, annak ami jön belülről. :) hogy most már nem visznek el olyan könnyen a mások, most már a füves rét helyett a homokban ülök a parton, mert minden olyan sima körülöttem, és ez olyan nyugodt és szép. hogy ennyi az egész. :) ♥

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.