"A jó emberek mindig egymásra találnak és szeretgetik egymást." és ez nagyon sok mindenen átsegít. na meg a kisfröccs, a munkaterápia és a szintén terápiás céllal hallgatott nyugizene. meg a sok öleléés, meg a kisfröccs... :D meg amikor a tüskéimet simogatják.. o.O meg a kisfröccs naaaaaaaaaaaa! :X :)

Most már csak egy kérdés van: alvás előtt, vagy alvás után küldjem szét a kérdéseimet és a válaszaimat a szélrózsa minden irányába? az emberi természet nyughatatlansága: amikor épp nincsen problémánk akkor csinálunk magunknak, amikor meg van, akkor pedig még többet csinálunk magunknak. innentől kezdve pedig minden csak nézőpont kérdése amivel kapcsolatban csak annyi a bökkenő, hogy nem csak a saját nézőpontomé. ezek szerint soha az életemben nem lehetek önző semmikor sem egy kicsit sem. faramuci-mucifara, lehet hogy még többet kellene meditálnom. tuudom, mindig ide lyukadok ki. csak azt nem tuudom, hogy mi a fenétől vagyok ennyire jókedvű?^^ :)

Én ezt egyébként még mindig nem értem hogy mit nem csináltam jól, hátha okosabb leszek ha alszom rá egyet.. mint ahogy azt sem értem, hogy hogyan éljek a társadalmi normákra fittyet hányva úgy, hogy ne bántsak (meg) senkit, illetve hogyan legyek önmagam úgy, ha a különböző embereknek különböző fontos elvárásaik vannak az irányomban? ha azt csinálok amit akarok és nem kérem ki senki véleményét, akkor egy önző tapló vagyok? ha pedig mindig csak mások véleménye szerint cselekszem, akkor meg egy béna kacsa vagyok akinek egy önálló gondolata sincs? holahatááár?-.-

Mai összefoglaló: eddig egészen nagyon jól voltam, a sünis mese viszont padlóra tett. az ezután következő egyéb történésekről nem is beszélve...-.- azóta kicsit jobb már, nekem mindig az a bajom hogy nem merem kimondani a dolgokat azon frissiben. sőt van, hogy még később sem. végülis, valamibe bele kell dögleni egyszer.. szerintem erre szoktak valami olyasmit mondani, hogy nehéz eset. :X a lelkiismeretem viszont rendben van. pillanatnyilag, másfél bögre fröccs után. XD

thanks a lot for the hugs. :)

Nononono rájöttem hogy piszkosul ki vagyok éhezve a Morcsíbára... remélem engedi berakni a videót, mert ha nem, akkor én nem tudom mi leszek... thanks! :)

*köszönöm, helyes-helyes, nekem is sokszor eszemben vannak a régi szmájlik, néha úgy beraknék ide is néhány füligszájat...*

When somebody smile out from me, and when somebody smile to me from the other's inside. making decisions, ejj, de berozsdásodott az angolom...-.- :)

Babies... négy és fél óra alvás után az élet szép. :) és legalább volt értelme hogy cseréltem, mert ruha is lett. meg egyébként is baromi jó napom volt, a nemalvás megszédít.^^ és láttam embert magamon kívül akinek nagyon kicsi volt a szeme reggel. :D ez van, ultimate. :X holnappp ♥

A mai napomra leginkább jellemző kifejezések a vidámság és a profizmus. mert ahhoz ugye leginkább profizmus szükségeltetik, hogy egy egész rekesznyi magot rosszul tokozz be -holott megmondták hogy két szivacsot rakjak bele,- ráadásul az addig szétszedhetetlennek hitt tokozott cuccot egy szerencsétlen téemkással szedesd szét... ez már pont elég vidámságra ad okot nem? :DDDD és még a főnök is elégedett volt!^^ mondjuk tutira nem ezzel, de úgy tűnik hogy ennek ma meg kellett történnie. :))))))))))

ezekből most tetszés szerint mindenki választhat^^:

♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Tegnap este szentségtörést hajtottam végre, ugyanis megettem a spenót. :DDDD pontosabban mondva ettem belőle, és még jól is esett...o.O ma este viszont nem lesz ugrálás, holnap délelőttre megyek vissza dolgozni.. elvégre Aa.-nak is lehet néha gyereknap.^^♥ most már szép lassan lezsírozódik minden, aminek le kell zsírozódnia.^^
*ruha van már? :P*♥

Mindig azokat bántjuk meg a legkönnyebben, akiket szeretünk. tehát akik képesek megbántani bennünket, éppen őket kell a legjobban szeretnünk, mert nekik van leginkább szükségük a szeretetre.. vannak emberek akik igyekeznek ezen elv szerint élni, mégis vannak kilengéseik. ezek abból adódhatnak, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezzük a dolgokat. ugyanis hiába hogy egyek vagyunk, mégis akadnak a neveltetésből, a kultúrából, illetve egyéb más tényezőkből adódó különbségek. így a mi szemszögünkből másoknak, a többiek szemszögéből pedig nekünk lehetnek 'kilengéseink'. de mivel a szeretet nem ismer határokat, ezért szeretnünk a többiekben minden tulajdonságukat - még a kilengéseiket is,- ami persze nem könnyű, de nem is lehetetlen.. :) (05.12.) *