És látod, hogy a filmekről is tudod hogy csak illúzió, és a koszos kádakról is tudod, hogy csak illúzió. mégis milyen jó egy kicsit beleringatnod magad..... lemondani. egy őrült nagy jóról, egy kényelmes élethelyzetről, egy jól bejáratott, kellemes megszokásról egy lehetséges, akarom mondani egy LEHETSÉGES még nagyobb jó érdekében. őrültség? így a biztonságot nyújtó gödör aljából nézve igen, annak tűnik. persze hogy nem hiszel benne. én sem hiszek benne. a lehetőség viszont adott, a döntés pedig az én kezemben van. ez komolyan hangzik, ennek ellenére nem kell megijedni senkinek. most már tudom, hogy ki az aki tökéletesen megért: az aki nem válaszol, hanem hagyja hogy kibontakozzam. igen, őrültség. még nem olvastam el semmit, még ugyanúgy bennem van az előítélet, mint eddig. mint másokban. a kommunikáció az viszont piszok nehéz. mégis, megvannak azok a pontok az életemben, amikkel kapcsolatban ezer százalékig bizonyos vagyok abban, hogy tutira úgy lesznek, ahogy azt gondolom. érzem. tudom. hogy ki az, akivel le fogom élni az életemet és miért, hogy kik lesznek körülöttem és miért, hogy hol kell ott lennem, és miért. ez pont olyan, mint amikor tegnap elkéstem a munkából. mert egyiket sem lehet mással magyarázni azon túl, hogy egyszerűen így jött ki a lépés. és ez ellen nem lehet mit tenni, ami kőbe van vésve, az kőbe van vésve. ha nem létezik az a kő, akkor is. mert egyszerűen TUDOM. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.