Megint ugyanazokat a szavakat kapod, és igazából fogalmad sincs, hogy miért. hogy mivel segítettél annyit? mert te csak beszélsz és hallgatsz. beszélsz amikor kell, közben pedig azt érzed, hogy a másik nem feltétlenül ért meg, és hallgatsz amikor kell és csodálkozol meg hülyén érzed magad attól, hogy képtelen vagy a dolgaihoz érdemben hozzá szólni. és közben MÉGIS segítesz.. korlátolt vagy, mert azt hiszed hogy csak azzal tudsz segíteni, ha 'okosakat' mondasz, pedig sokszor ettől 'kevesebb' is elég. értelmetlennek tűnő létezésed folyamán még csak arra sikerült rájönnöd, hogy a szavak nem mindig kellenek, de az élet erre annyiszor rácáfolt márr.. mert vannak dolgok amiket egyszerűen képtelenség felfogni. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.