Zombiosztag... komolyan, én már napok óta azt sem tudom, hogy mit csinálok.. :D a szívem az dobog még, bár néha olyan furcsa, mintha nem is a helyén lenne, az agyam meg mintha tejesen felszívódott volna, jól ráhibáztak hogy mivagyokén zombiii? :D na. ritka napjaim vannak. ritka sz@rok. odabent. itthon jóó, végre pakoltunk ma az Embörrel egy kicsit, kifosztottuk a másik szobát is majdnem. mert ha olyan erősek lennénk együtt, mint három kétajtós szekrény, akkor tuti kipakoltunk volna mindent! :D az elvárásoknak viszont így is maximálisan megfeleltünk.^^ végre máshol voltam, vicces a tudat, hogy megfájdult a torkom. -.-

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.