Csak annyit akartam mondani, hogy ez a nap...................sem olyan volt, mint a többi.. M.-mel végigpofáztuk a délelőttöt, érdekes fejtörőket vetett fel nekem.. lényeges, de annyira mégsem. :D ez jellemző volt ma rám, teljes tanácstalanság és cselekvőképtelenség. olyan szinten szétestem, amilyet még nem is látott a világ. nem sok hiányzott hozzá, hogy bepánikoljak, bár így utólag nézve a dolgot egyáltalán nem is volt gáz. olyan volt, mintha egy teljesen más dimenzióban lettem volna, ráadásul épp egy nagyon durván pozitív lelkiállapotban tengődtem, amikor rájöttem, hogy egyáltalán nem úgy csinálom az esetleges dolgoznivalómat, ahogy azt külön kérvényezték. fejben rohadtul ott kellett volna lenni, én meg lezuhantam közben a magasságos felhőim közül valahová a béka segge alá, érzésre kábé azt sem tudtam hirtelen, hogy hol vagyok és mit is kéne csinálom.. már három napja meg vagyok zavarodva, mint vasorrú bába a mágneses viharban, de eddig ez a mai volt a csúcspont. :D valahol élveztem egyébként a dolgot, így könnyű, hogy még csak egy ejnyebejnyét sem kaptam érte. azért várjuk ki a végét. :) nem hiszem el hogy van ilyen, M. mesélte, hogy Albert Schweizer azt állította magáról az életrajzában, hogy sosem tartotta magát jó szónoknak, mert ha nem volt mondanivalója, akkor szónokolni sem tudott. szerény véleményem szerint ezt a tulajdonságát az emberiség egy része követendő példának tekinthetné. :)) amennyiben a szeretet elég szándék a beszélgetéshez, de nincs mondanivaló, a másik hasonszőrű félről pedig úgy tapasztalod hogy szívesen csacsogna, nos, a feladat olyankor a viszonylag értelmes közös téma megtalálása a szent cél érdekében, amiből aztán később táplálkozni lehet. :) sok mazsolás csokigolyócskát ettem, azért irkálok most ilyeneket. aljalj. :X

Nyauh. ma nem történt SEMMI. ami igen, azt is ELFELEJTETTEM. :D elutaztam egy olyan dimenzióba, amit nem ismerek. amelyben nem ismerek magamra. és ez egy picit nehéz volt így. tegnap este kezdődött az egész, de holnap végre tényleg péntek van már. szeretlek, mint anyját a gyermek. :)

Délutáni alvás helyett délutáni motorozás.. egész jó! :D ma őrült egy nap volt odabent, nem is mondtam még a Mufinak, biztos sokkolja majd, mi is csak lestünk egymásra mikor a T. kiakadt és közölte hogy felmond és hazamegy. aztán a végére már némileg megnyugodni látszott, pedig voltak pillanatok, amikor komolyan kételkedni kezdtem az épelméjűségében. :S de hát azon a helyen lassan már az a bolond, aki normális. :D egyébként jól vagyok, kajakor bejelentettem a többieknek, hogy akkor most kollektíven gondoljunk a hamarosan esedékes nettó 50%-os béremelésre! :D aztán persze csak M. értette hogy miről beszélek, nem is csodálkozom. :X Lné mondta, hogy szeretetet kell küldeni azoknak, akiknek szüksége van rá, és mivel fogalmad sincs hogy kinek van rá szüksége, ezért bárkinek küldhetsz. persze sokkal könnyebb ezt azokkal az emberekkel megjátszani, akiket valóban szeretsz. minden esetre elgondolkodtatóó. szeretni és szeretve lenni a világ egyik legjobb dolga, igazság szerint én talán jobban szeretek egy kicsit másokat szeretni, de ezt ne mondjátok el senkinek, nem sejthetik meg. :) bár szerény véleményem szerint vannak olyanok, akik úgyis tudják. :) ha nem figyelnek éppen, akkor is. :) akármi van, egymáshoz öltözünk.˘˘

Szóvalö g*cire fáradt vagyok.-.- de arra azért kíváncsi lennék, hogy az a teória meddig marad kifizetődő, hogy a homokba dugom a fejem? na ilyen se volt még, hogy nincs erőm írni, úgyhogy szevasztok. :P :D

I know, I know, lesüllyedek a szintjükre, és akkor legyőznek a rutinjukkal.. de ha nem tud helyesen írni, akkor is ki kell javítanom, mert így sosem fogja megtanulni, és majd hülye marad. nem baj ha nem érted, ma JÓL voltam. vagyok. ha minden kötél szakad akkor is, megkaptam ma a kis pozitív visszajelzéseimet, plusz ki vagyok pihenve végre, és ez az érzés most semmihez sem fogható.^^ egyébként meg jók vagyunk együtt, ő helyettem alszik hajnalok hajnalán egy kicsikét, én meg helyette délután amennyit nem szégyellek. :D dáccól, a többit elviszi a szél. :X 

Valaki azt mondta nekem úgy egy hete, hogy "Isten óvjon utadon". és ez nekem ma hazafelé jövet ugrott be ahogy suhantunk ott a kamionok között, és olyan jóleső érzés volt, hogy sütött rám a nap, és totális örömben és biztonságban éreztem magam. és utána is mikor eszembe jutott, mindig. :) és ez most örömmel tölt el.. ahogy az a kis gyűrű is.^^ nothing's changed. :x :)

Nap mondása (múlt heti):
- Szerintem egyszer el fog engem csapni valami itt az út szélén..:S
- Hát majd felkelsz utána......

a vicc csak az, hogy közben rájöttem, hogy mennyire igaza van. :D

Szóval az a nagy büdös helyzet, hogy lehet hogy nem is az vagyok, akinek eddig hittem magam. a durva pedig az benne, hogy nem ugrottam a falnak ijedtemben. sőt, nem csináltam semmit. jelen pillanatban az az én dolgom, hogy várjak. a Hagyma az úgyis megfesti majd a képet, neki pedig érdemes hinnem, mert igaza van. mert a Marsom tényleg a skorpióban van, ha feldühítenek akkor szúrok. így, belegondolva. márpedig kinek higgyek, ha nem neki? :D van, akinek elvből nem hiszek, van, akinek érzésből (az sosem hagy nyugodni), van, akinél úgy kell emlékeztetni magam hogy nem szabad hinnem, és van, akinek csak ötödjére gondolom végig minden második mondatát. van, akinek MINDENT elhiszek, néha be is hülyít, de nem él vissza vele^^, van akinél érzem hogy ugyanazon a vonalon mozgunk, még csak gondolkodni sem kell... van, akitől félek, és van akivel nem tudok mit kezdeni még ha fejen áll sem. és ez van. :D na ez most lehet hogy zavaros, nézzétek el, holnaptól két napig nem leszek.

u.i.: ha valaki esetleg nem értesült még róla: tegnap megkérdezte az Embör, hogy hozzá megyek-é feleségül. én meg azt mondtam neki, hogy igen. erre nem gyűrűt húzott az ujjamra? :O ^^

Holnap pedig irány Horány^^

*jól lemaradtál, hallod-e? :D különben meg én vigyázok kérem, a kutyás eset után egy sün is be akart szaratni a múlt héten valamelyik éjjel, ott csörtetett a kertben a levelek között, én meg nem mertem bemenni a kapun...XD*

Elbújtam.^^

Mert nem mindegy, hogyan értelmezzük a dolgokat. L.-né kérdezte tőlem valamelyik nap, hogy szerintem mi a különbség a között, hogy valamit megélünk, vagy átélünk? ma viszont már teljesen másképp gondolta tovább a dolgokat ahhoz képest, amit én mondtam, és én ezzel nem feltétlenül értek egyet, de hát házi feladat nekem ezen gondolkozni, van rá több, mit egy hetem.^^
T. meg azt mondta, hogy ne általánosítsam a péntek 13-at a kiömlött magok miatt, nemisérdekel. csak olyan jól elvihogtunk rajta a buszon. :D

No controll, szabadszombat, szerelemcsütörtök, füstjelek a hátsó traktusból, üdvözlömévanéni, péntektizenhárom, holnap. :) széjjel röhögöm magam, még a májam is mosolyog, de TÉNYLEG! :D ez most így értelmes lett. :D lényeg pedig az, hogy a szaráshoz és a hálálkodáshoz egészen más tudatállapot szükségeltetik. :X